Poliomyelitis: a járványos gyermekbénulás

Már kevesen élnek azok közül, akik még rettegtek attól, hogy a gyermekük elkapja a járványos gyermekbénulást, vagy a Poliomyelitist. A 20. században azonban ez a betegség valós veszélyt jelentett. Az 1900-as években kezdett el terjedni, a 20. századra közepén pedig már aggasztó méreteket öltött az ilyen típusú megbetegedések száma Európában.

Ez a vírus egyébként már az ókorban is jelen volt, de valós problémát csak a 19. századtól jelentett, amikor már járvánnyá duzzadt a megbetegedések száma.

Ez egy vírusos betegség, melyet a polio enterovírus okozz. Három típusa ismert: az 1-es, a 2-es és a 3-as. Ezt a betegséget leginkább székletből és torokváladékból lehet kimutatni. A megbetegedések egy része tünetmentes, de ilyenkor is fertőz. Főleg széklettel, de cseppfertőzés útján is.

A szervezetbe jellemzően szájon át jut be, például fertőzött tárgyak, víz vagy étel által. Előfordul, hogy rovarok, például legyek terjesztik, de ez meglehetősen ritka, manapság pedig már egyáltalán nincs jelen Európába ez a betegség köszönhetően a védőoltásoknak. 

Tünetek és kezelések

Mivel a járványos gyermekbénulás az 50-es években hatalmas méreteket öltött, nem is gondolnánk, hogy csak a fertőzések egy kis része produkál valós tüneteket. Így természetesen csak még veszélyesebb a vírus, hiszen nem lehet tudni, hogy ki hordozza, és ki nem. Sokan csak lázat, torokfájást, vagy enyhe fejfájást tapasztaltak, amelyet számos más betegség is okozhatott.

Az ilyen enyhe lefolyású fertőzést a szervezet viszonylag hamar, 24-72 óra alatt legyőzi. A betegség azonban nem mindig ilyen békés.

A súlyosabb esetekben a fertőzést követő 7-14. napon láz, erősebb fejfájás, hát és nyak merevsége, aluszékonyság vagy nyugtalanság tapasztalható, illetve jellemző az izomfájdalom is. A betegség akár tartós bénulással is járhat, attól függően, hogy melyik idegszakaszt érinti a fertőzés. A legsúlyosabb esetekben az agy légzőközpontját is érintheti ez a betegség, ez pedig légzéssel kapcsolatos problémákat is okozhat. Sajnos a kialakult bénulást utólagos rehabilitációval nem lehet teljesen helyrehozni, ezért is olyan fontos a megelőzés.

Oltás a járványos gyermekbénulás ellen 

Ahhoz, hogy megakadályozzuk a járványos gyermekbénulás kialakulását, a gyermekek immunizálása az elsődleges feladat. Manapság már a csecsemők három hónapos korában elkezdik a védekezést. Az immunizálás az inaktivált poliovírust tartalmazó vakcinával (IPV) kezdődik a „Di-aPer-Te +Hib” oltás keretében.

A „Di-aPer-Te +Hib” oltás a torokgyík–szamárköhögés–merevgörcs + influenza okozta agyhártyagyulladás ellen véd, a két oltás egyidejűleg kerül beadásra. Ez az oltássorozat 4, 5, 15 hónapos és 3, 6, 11 éves korban folytatódik, amikor pedig élő poliovírus-vakcinával, vagyis Sabin-cseppekkel kapják meg a gyermekek a kellő védelmet.

Ennek köszönhetően a járványos gyermekbénulás már nem jelent valós veszélyt sem hazánkban, sem Európában. 2002. június 21-én pedig a WHO regionális bizottsága jelentette be, hogy az európai régiót poliovírus-mentesnek nyilvánítja, tehát ilyen jellegű megbetegedés nincs Európában. Ez pedig az oltássorozatoknak köszönhetően a mai napig így van.