Mi az a Dengue-láz?

Számos olyan megbetegedés létezik, melyet szúnyogok okoznak. Ide tartozik a Dengue-láz is, mely „csonttörő” láznak is neveznek. Ezt a fertőzést a dengue vírus okozza, és a tigrisszúnyogok terjesztik. Dengue lázból kétfélét különböztetünk meg, az egyik a klasszikus, a másik pedig a vérzéses Dengue-láz.

A klasszikus Dengue-láz (ejtsd: dengi) bármely trópusi vidéken előfordulhat, vérzéses Dengue-láz viszont csak Ázsia déli részén. Mivel a szúnyogok Magyarországon is sok gondot okoznak, érdekes kérdés, hogy mennyire veszélyezteti az a betegség hazánk lakosságát.

Természetesen rá lehetne vágni, hogy eddig csak trópusi területen fordult el, akkor biztos veszélytelen ránk nézve. A dolog viszont nem ennyire egyszerű, ugyanis a tigrisszúnyogok már hazánkban is jelen vannak, így akár terjeszthetik is ezt a betegséget. Lássuk, hogy milyen betegségről is van szó, hogyan tudjuk felismerni, és mit tehetünk ellene. És persze arra is választ kell kapunk, hogy hazánkban van-e esély egy esetleges járvány kitörésére.

Milyen tünetei vannak, és hogyan lehet gyógyítani?

A Dengue-láz influenza szerű tüneteket produkál, és hozzávetőleg egy hétig is lappanghat. Kezdetben a beteg elesett, fáradt, majd izom és ízületi fájdalom jelentkezik, ezt követően pedig magas láz. A betegséget bőrtünetek is kísérik, és jellemző a szem mögötti fajdalom is. A legtöbb fertőzött beteg egyébként tünetmentes, csupán a fertőzések 10%-a jár tünetekkel, és mindössze 1%-ban alakul ki a vérzéses láz. A vérzéses Dengue-láz esetén jellemző még a véres hányás, véres széklet és a vérző bőr is.

Abban az esetben, ha a z orvos azt gyanítja, hogy Dengue-lázzal fertőződtünk meg, szerológiai vizsgálatot végeznek, vagyis egy vérvizsgálattal megnézik, hogy milyen antitesteket vannak a beteg vérében. A betegség nagyjából 7-10 napig tart. Speciális kezelés sajnos nem létezik, csak a tüneteket tudjuk kezelni. Oltás sincs, a Dengue-láz ellen úgy védekezhetünk, hogy a szúnyogcsípések ellen teszünk óvintézkedéseket, hosszú ujjú ruhában és nadrágban közlekedünk, és szúnyog elleni készítményt használunk.

Valós veszélyt jelent ez a betegség Magyarországán?

A Dengue-láz alapvetően Délkelet-Ázsiában okozza a legnagyobb gondot, ugyanis itt a legkomolyabb népegészségügyi problémák közé tartozik. Sajnos azonban nem csak azok vannak veszélyben, akik ebbe a térségbe utazni, ugyanis manapság már Európában is jelen van ez a betegség, ha nem is akkora mértékben. Az első esetekről Európában 2010-ben számoltak be, Franciaországban és Horvátországban történt helyi átfertőződés, de másik három Európai országban is fedeztek fel behurcolt eseteket.

Két évvel később a dengue-láz első európai járványa is megtörtént a Portugáliához tartozó Madeira-szigeteken, amikor is több mint 2000 megbetegedést regisztráltak. Magyarországon egyelőre még csak behurcolt eseteket diagnosztizáltak. Bár hazánkban is jelen van már évek óta a tigrisszúnyog, mely terjeszti ezt a betegséget, eddig még nem jellemző hazánkban ez a betegség. Ez többek között annak is köszönhető, hogy évente többször történik országos szinten szúnyogirtás.

Megosztás

Mást is olvasnál? Nézz körül írásaink között

Kártevők a mezőgazdaságban

2021. szeptember 30.|

A mezőgazdaság rengeteg növényt takar, így a kártevők száma is folyamatosan változik. A kalászos növények termesztése mára hagyománynak számít, ezzel együtt pedig a kártevőket is megszoktuk. A gabonafélék kártevői.

Milyen egészségügyi védelemre figyeljünk esztergálás közben?

2021. szeptember 13.|

Ma a legelterjedtebb gépészeti megmunkáló módszer a forgácsolás vagy az esztergálás. Ilyenkor a munkadarabot egy előírt alakra kell elkészíteni, méretre formálni és általában sorozatot gyártani. A gépi esztergálás során a kezelő és a gép folyamatos

Mi a teendő, ha megcsíp egy darázs és allergiás vagy rá?

2021. augusztus 17.|

Ma a lakosság 15-25 százaléka érzékeny a darazsak vagy a méhek csípésére. A méhek esetében ez a szám elérheti a 36 százalékot, miközben a súlyos reakciótól szenvedők 5-15 százalék közé kerülnek. Az esetleges halálozásokról nincsenek