Védőoltások Magyarországon

A védőoltások története több mint 200 éves múltra vezethető vissza. Ez a történelmi múlt bebizonyította, hogy a fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltások alkalmazása. Azon túl, hogy az oltott személy elkerülhet egy súlyos betegséget, a széles körben végzett oltások az adott fertőző betegség visszaszorítását eredményezhetik.

Erre éppen az elsőként alkalmazott védőoltás a példa. Az Egészségügyi Világszervezet irányításával és segítségével a Föld valamennyi országában bevezették és következetesen végrehajtották a fekete himlő elleni oltásokat. 1980-ban a Földet fekete himlő mentesnek nyilvánították és erre a védőoltásra már nincs szükség.

Az első védőoltás óta sokat fejlődött az orvostudomány. Újabb és korszerűbb oltóanyagok jelentek meg, figyelembe véve a járványügyi helyzetet, a társadalmi igényeket. Az oltások hatására számos, korábban nagy járványokat kiváltó kórokozó visszaszorult, egyes fertőző betegségek már alig-alig fordulnak elő, így az oltások a saját sikereik áldozatai lettek. A mai szülőknek már nincs személyes tapasztalata a torokgyík, vagy éppen a kanyaró súlyos lefolyásáról, így néhányan nem érzik fontosnak a védőoltás beadatását, pedig a kórokozók egy része a környezetünkben jelen van, másik része behurcolható, tehát a megbetegedés kockázata fenn áll.

Betegség esetén sokkal súlyosabb következményekkel kell számolni, mint ami oltási reakcióként előfordulhat. Az oltások egy része életkorhoz kötötten kötelező. Ez azt is jelenti, hogy az állam térítésmentesen, állami felelősségvállalással biztosítja az oltóanyagot, az adott életkorúak számára. Az oltás kötelező, de természetesen a gyermekorvos/háziorvos figyelembe veszi az oltandó egészségi állapotát, és betegség esetén, halasztja azt. Nagyon fontos, hogy indokolatlan oltás elmaradások ne legyenek, mert csak ez biztosítja a közösségi védelmet, melyben azok is részesülnek, akik betegség miatt nem olthatók. A lakosság oltottsági arányának lecsökkenése járványt okozhat, amire számtalan külföldi példa van. Az oltási naptárban meghatározott időpont betartása azért fontos, mert ezzel biztosítható, hogy már a fertőzés előtt a védettség kialakulhasson.

Hazánkban az átoltottság példaértékűen magas, azonban még itthon sem oltott valamennyi gyermek. Vannak, akik betegségük következtében nem kaphatják meg a kötelező védőoltásokat. A kötelező védőoltások alól felmentés a Klinikai Védőoltási Tanácsadás szakvéleménye alapján adható.

Az életkorhoz kötött védőoltások kötelezőségét az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről írja elő. A törvény 58. §-a szerint a védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el. 

Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások

Oltási naptár

  • BCG – 0-6 hét (általában újszülött osztályon)
  • DTP+IPV+HIB – 2 hó
  • DTP+IPV+HIB – 3 hó
  • DTP+IPV+HIB – 4 hó
  • MMR – 15 hó
  • DTP+IPV+HIB- 18 hó
  • DTP+IPV – 6 év
  • DTP – 11 év (6. osztály)
  • MMR – 11 év (6. osztály)
  • HBV – 13 év (7. osztály)

BCG – Tuberculosis (gümőkór) elleni védőoltás

Az első oltás, amivel találkozik az újszülött. Az oltás után 2-4 hét múlva az oltás helyén kis csomó keletkezik, melynek felszínén kis fekély képződik, ami lassan feltisztul és hegesedéssel gyógyul. Ezt a heget ellenőrzik a csecsemő fél éves korában, és ha hiányzik, az az oltás sikertelenségét jelzi, ilyenkor újraoltásra van szükség. Vannak olyan nézetek, mely szerint a gümőkóros betegek száma a társadalmi, gazdasági helyzet javulásával, szűrővizsgálattal, a beteg hatásos gyógykezelésével csökkenthető, és nincs szükség védőoltásra.

Természetesen az ismertetett tényezőknek jelentős szerepe van a tuberculosis járványügyi helyzetének alakulásában, azonban vitathatatlan, hogy amióta a BCG oltást bevezették (Magyarországon 1926-ban kezdődtek az oltások, és 1954 óta kötelezőek) a 14 év alatti lakosság megbetegedése ritkán fordul elő, a korábbi súlyos, halálos formák (pl. TBC okozta agyhártyagyulladás) szinte teljesen megszűntek.

DTP – diftéria-tetanus-pertussis, azaz torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés elleni védőoltás

A torokgyík a védőoltások bevezetése előtt járványosan fordult elő, és évente több ezer gyermek halálát okozta. A tüneteket a kórokozó által termelt méreganyag okozza, ez ellen termel a szervezet ellenanyagot a védőoltás hatására. Magyarországon 1928 óta alkalmaznak védőoltást, 1938 óta kötelezően. A torokgyík 1990 óta nem fordult elő. Az oltásra továbbra is szükség van, mert a kórokozó előfordulhat a környezetben. Ha méreganyagot termelő baktérium jut be a védtelen szervezetbe, a megbetegedés létrejön.

Hasonló a helyzet a tetanusszal is. A kórokozó nagyon erős méreganyagot termel, ez felelős a kialakult tünetekért, az izmok görcsös összehúzódásáért. Az oltás hatására termelődő ellenanyagok a méreganyagot kötik meg. A kórokozó a környezetben széles körben előfordul, állati bélrendszerben normálisan is megtalálható. A szervezetbe sérülés kapcsán jut be. Tévedés azonban azt gondolni, hogy csak az veszélyeztetett, aki falun él, vagy akinek a sérülése súlyosan szennyezett. A tetanusz banális sérülés esetén is kialakulhat. Magyarországon 1953-ban vezették be a tetanusz elleni védőoltást, és kampányoltások keretében az 1941. január 1. után születettek részesültek védőoltásban, majd az 1980-as évek második felében idősebbeknek is lehetősége volt az oltást kérni. A védőoltás előtt évente átlag 500 körüli megbetegedés volt, igen magas halálozással. Ma már évente néhány megbetegedés fordul elő az oltatlan korosztályból.

A jellegzetes kínzó köhögési rohammal járó szamárköhögés a XX. század elején országunkban járványosan fordult elő. Évente 8-10 ezer megbetegedést jelentettek, és különösen csecsemőkorban volt magas a halálozás. A bevezetett védőoltás hatására csak szórványos esetek fordultak elő. A 2000-es évek második felében azonban több megbetegedést diagnosztizáltak serdülők és fiatal felnőttek körében. Ez a tény arra utalt, hogy a gyermekkorban adott védőoltások hatása idővel csökkent. Ezért 2009-től a 6. osztályban adott DT oltás pertussis komponenssel is kibővült. A 2006-tól alkalmazott oltóanyag már nem tartalmazza a teljes elölt kórokozót, hanem annak csak egy részét, így az esetlegesen előforduló mellékhatások ritkábbak és enyhébbek.

IPV – inaktivált poliovírus, azaz járványos gyermekbénulás elleni védőoltás

A XX. század elején az egyik legsúlyosabb járványügyi probléma volt. Hazánkban a legnagyobb járványok 1957-ben és 1959-ben zajlottak, 2000 körüli megbetegedéssel. A védőoltások bevezetésével a járványok megfékezhetővé váltak, sőt ha minden országban következetesen végigviszik az oltásokat, a járványos gyermekbénulás lesz a következő betegség, amely a Földön felszámolhatóvá válik. Jelenleg azonban azokban az országokban, ahol az oltottság alacsony, járványok fordulnak elő. 2010. első felében Tadzsikisztánból jelentettek járványt, ahol a 83 laboratóriumilag igazolt betegből 12 meghalt. Az oltóanyag elölt vírusokat tartalmaz a DTP oltóanyaggal együtt kombinálva kapja a gyermek.

HIB – Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás

1999-től vezették be a 2 hónapos csecsemők számára, így a nevezett kórokozó által kiváltott gennyes agyhártyagyulladás, gégefő gyulladás megelőzhető. Az oltás bevezetésére azért került sor, mert a csecsemőkorban előforduló agyhártyagyulladás egyik leggyakoribb kórokozója a HIB. 2006-tól a fenti oltóanyagokat kombinált formában kapja a gyermek így csökkenthető az oltások száma. Oltás után egy-két napon belül helyi reakció (bőrpír, duzzanat) és láz előfordulhat.

MMR – morbilli- mumpsz- rubeola, azaz kanyaró- mumpsz- rózsahimlő elleni védőoltás

A kanyaró a védőoltások bevezetése előtt az egyik leggyakoribb megbetegedés volt, évente 15-50 ezer között változott a betegek száma. A betegség veszélyességét a szövődmények adják, melyek közül gyakrabban baktérium okozta fertőzés, ritkábban agyvelőgyulladás fordul elő. Magyarországon 1969-ben vezették be az élő legyengített vírustartalmú védőoltást. Jelenleg a kanyaró csak ritkán fordul elő, főleg külföldről behurcolt eseteket észlelünk. Az alacsony átoltottsággal rendelkező országokban rendszeresen előfordulnak járványok. 2010-ben Franciaországból és Görögországból jelentettek járványokat.

A kanyaró oltást 1989-ben kiegészítették rózsahimlő elleni oltással. A rubeola gyakran előforduló, általában enyhe lefolyású gyermekbetegség volt. Veszélyét az adja, hogy a terhesség első harmadában elszenvedett fertőzés súlyos magzatkárosodást okozhat. Az oltás következtében megszűntek a járványok, csökkent a vírusok előfordulása, így csökkent a lehetőség a fertőződésre. A kiegészítő kampányoltások segítségével az 1977 után születettek már oltásos védettséggel rendelkeznek.

A mumpsz elleni védőoltás 1991-ben csatlakozott az előző kettőhöz. Az oltás előtt szintén igen gyakran előforduló gyermekbetegség volt, veszélyét a szövődmények adták. Mind a 3 betegség ellen élő, legyengített vírustartalmú oltóanyag van forgalomban, melyet kombinációban kap meg a gyermek. Nagyon fontos, hogy az oltás után a vírusoknak még el kell szaporodniuk ahhoz, hogy hatásukat kifejtsék, így az oltási reakció csak 2-3 hét múlva jelentkezik. Előfordulhat láz, elszórtan kiütés, nyirokcsomó duzzanat. Az esetlegesen kialakuló oltási reakció a környezetben lévő terhesre nem veszélyes.

HBV – Hepatits B vírus elleni oltás

1999-ben vezették be a 8. osztályosok, majd 2009-ben a 7. osztályosok számára. A HBV fertőzés veszélyét az adja, hogy az esetek egy részében a vírus nem ürül ki a szervezetből és krónikus májkárosodás alakulhat ki. A vírus vérrel és testváladékokkal terjedhet. A védelemhez féléves különbséggel 2 oltást kapnak a serdülők.

Sajátos helyzetet foglal el a kötelező védőoltások között a pneumococcus elleni védőoltás. Ez a baktérium is okozhat gennyes agyhártyagyulladást, valamint a középfül gyulladásoknak is gyakori kórokozója. Az oltás nem kötelező, de térítésmentesen kérhető. Mivel a pneumococcus baktérium által okozott gennyes agyhártyagyulladás elsősorban a fiatal csecsemőket veszélyezteti, célszerű a védelem kialakítását minél előbb elkezdeni. Javasolt oltási időpont: 2-4 és 15 hó. Az oltóanyag a kórokozó hordozást is befolyásolja, így reméljük a gyermekek magas arányú oltottsága az idősebb, oltatlan korosztályokban is csökkenti a megbetegedések számát.

Az oltásokról (kötelező és ajánlott oltások) további hasznos információ található a www.vacsatc.hu honlapon

Megosztás

Mást is olvasnál? Nézz körül írásaink között

A kerti medence építés lehetőségei

2021. november 19.|

A medence építés első lépése a módszer kiválasztása. Nem mindegy, hogy egy előre megvásárolt medencét fogunk elhelyezni az udvar közepén, vagy inkább süllyesztett medencét választunk, ahol építkezésre is szükség lesz.

Az úszás egészségügyi hatásai

2021. november 3.|

Amellett, hogy az úszás kifejezetten jól hat az izmokra és az ízületekre, segít abban is, hogy jobban gondoskodjunk magunkról. Az úszás egészségügyi előnyei kétségtelenül sokrétűek. Ez azért van így, mert úszás közben a test több

Kártevők a mezőgazdaságban

2021. szeptember 30.|

A mezőgazdaság rengeteg növényt takar, így a kártevők száma is folyamatosan változik. A kalászos növények termesztése mára hagyománynak számít, ezzel együtt pedig a kártevőket is megszoktuk. A gabonafélék kártevői.